PROFESSZIONLIS ALLERGIA VIZSGLAT ELRHET RON - KIRTKELT EREDMNY KT MUNKANAPON BELL

Put az alternatv tartalmat here

Hvjon minket!

06-1/782-6774

06-30/434-1744

Allergia ambulancia >> Darzscsps s napallergia (n itt ll)

Darzscsps, nap allergia

1.a. Darzscsps

A fullnkos rovar gyilkoss is vlhat!

darzs Sokan nem is gondolnak bele, hogy milyen veszlyes lehet egy mh - vagy a darzs cspse. Nyron a meleg hatsra az letfunkcii fokozdsval, agresszvekk vlnak, s egy vatlan pillanatban tmadsuk ldozatv vlhatunk.

Magyarorszgon a felntt lakossg 4 %-a, gyermekek 0,4-0,5 %-a fokozottan rzkeny mh- illetve darzscspsre. A Darzscsps is ugyan olyan veszlyes, mint brmely ms allergia! A csps alatt mreganyagot juttat a rovar a brn t a vrramba, ami nagy mennyisg hisztamin felszabadulst eredmnyezi. (Mhcspsnek savas mrge van, a darzscspsnek pedig lgos a mrge)

A rovarmreg allergia ms allergival szemben gygythat! A darzs- s mhcsps allergia gygythat vakcina krval. Mreg specifikus immunterpinak neveznk, gyrilag preparlt, tiszttott mh-s darzsmreg oldatok injekcis krjt jelenti.

darzscsps Ezek a kis rovarok olyan mreganyagot adnak t az ember szervezetbe, ami a gyulladsos brreakcitl kezdve akr sokkos llapot kialakulsig is vezethet. A mhcspsre jellemz, hogy a szrs helyn a fullnk a brben marad. Ezt mindenkppen ellenrizni kell, gy tudjuk elsdlegesen megklnbztetni, hogy mh vagy darzs cspett-e belnk.

Nem elhanyagolhat szempont, hogy hol rt minket a "tmads", mert a vgtagokon elszenvedett cspsnek a szvdmnyei (amennyiben nem vagyunk allergisak a bejuttatott mreganyagra) kevsb rtalmasak!

Amennyiben a szemet, szjat, nyakat ri a csps akkor allergitl fggetlenl letveszlyes llapotba is kerlhetnk. A nylkahrtyt kzvetlenl rt mreganyag egy pillanat alatt kpes az ember szervi funkciit olyan mrtkben rontani, hogy az letveszlyes llapot kialakul.

!Legfontosabb, hogy ismerjk fel a tneteket s amennyiben nem szn fjdalmat vagy lgzsi nehzsget tapasztalunk, akkor azonnal forduljunk orvoshoz!

Allergis reakci jelentkezse nemtl s kortl fggetlen. Akr egyetlen tmads is vgzetes lehet!

Fokozott veszlynek vannak kitve a gyermekek, hiszen nluk a tnetek intenzitsa is nagyobb, testi adottsgaik kvetkeztben. A rovar nem vlogat, egy gyermeki testbe is ugyanannyi mreganyagot juttat, mint a felnttbe.

darzs

Amennyiben valaki bizonytottan allergis a darzs mreganyagra akkor azt jl lthat helyen hordja magnl!

Javasolt szrvizsglat, amellyel a mreg elleni immunglobulint lehet kimutatni! Fknt gyermekek s fiatalok rszre, akiket mg esetleg nem rt "tmads", hiszen a kztudatban ltalnosan elterjedt, miszerint csps esetn a kalciumtabletta elegend, az nem igaz!

A kalcium bevitel annak, aki darzscsps allergiban szenved, nem fogja az lett megmenteni, de ha elre felkszlt s a megfelel vintzkedseken tl mg a patikban kaphat adrenalin nbelv fecskendt is tart magnl, akkor nagy bizonyossggal nyugodtabban tltheti a megrdemelt pihenst.

A mentk telefonszma 104

b. Rovarcsps Tnetei:

enyhbb esetben:

  • brpr, duzzanat, fjdalom, esetleg kits
  • a csps krli terlet megduzzad, a br, tapintsra, fjdalmas, meleg lesz,
slyosabb esetben:
  • brn kitsek, szvetduzzanat,
  • nem szn, fjdalom a csps helyn,
  • lgzsi nehzsg, zihls, lgzs-bnuls, hrggrcs, fullads,
  • kerings sszeomls (anafilaxis sokk)
  • hall
Amennyiben az albbi tnetek jelentkeznek, akkor azonnali orvosi segtsget kell, hogy krjen!
  • spadtsg
  • hideg vertk, nyirkos br,
  • gyors lgzs s pulzus,
  • lmossg, eszmletveszts
Amennyiben a szjt rte a csps vagy tbb cspst szenvedett akkor, amg, berkezik a kzeli elssegly ellt helyre tegyen jeget a csps helyre! Ezzel a duzzanat cskken s az orvos jobban szemgyre tudja venni.

c. Darzscsps, rovarcsps otthoni elltsa:

Ha a csps kvetkeztben a fullnk a brben marad, akkor azt el kell tvoltani, csipesz segtsgvel. Nagyon vatosan felfel kell kihzni, hogy az esetleges mrget, ami nem jutott a szervezetbe, nehogy mi juttassuk tovbb.

Ezutn b vzzel trtn seblemoss kvetkezzen. Nyomkodni s drzslni a csps krnykt nem szabad! (ezzel nemhogy nem segtnk, de szintn tbbet is rthatunk)

A csps helyre s krnykre tehet antihisztamin (allergiaellenes) tartalm hst krmet. A helyi rzstelent hats spray-k cskkentik a fjdalmat, az antihisztaminok pedig a viszketst.

J rzs a brnek s segti a hamarabb trtn regenerldst, ha a csps helyt jggel befedi s nem tl szoros, de nyomktst helyez a terletre.

d. Darzscsps megelzse:

virgzs, mhcsps Bzza szakemberekre a rovarirtst! Amennyiben lakhelye kzelben telepszik meg a mh vagy a darzsraj akkor krje a megfelel segtsget.

Amennyiben rnk szll a rovar, semmikppen ne csapjuk le, hanem vatos mozdulattal seperjk le. A "hadonszs" kapkods mozdulatokat kerljk, mert ezzel megijesztjk, s tmadsknt hamarabb megcsp.

Fokozottan gyeljen a virggysok kzelben, hiszen ott nagyobb szmban "tanyznak" a rovarok. Vigyzzon a napi parfmvlasztsnl, mert a rovarok az desks illatot nagyon szeretik.

Amennyiben a szabadban tkezik, a fokozott vatossg elengedhetetlen. Nem elg attl vdeni magunkat, hogy ne egyk meg, amire rszllt, hanem a rovar testrl lepotyog krokozktl is vakodni kell. Ezt az telek letakarsval tudunk biztostani.

Elengedhetetlen az desks illat vegek, poharak fedvel trtn vdelme!

Vizsgltassa meg a vrt, hogy allergis-e a darzscspsre!

Vizsglatra val bejelentkezs!

Vissza az oldal tetejre | Vissza a foldalra



2. Napallergia

napallergia Minden kornak megvan a maga szépségideálja. A XXI. sz·zad a barna bır divatj·nak hÛdol, Ès akik kˆvetik ezt, azok b·rmire hajlandÛak, hogy elÈrjÈk a hın ·hÌtott testszÌnt, nem tˆrıdve az esetleg vÈgzetes kˆvetkezmÈnyekkel.

Pedig a sok napoz·snak ·ra van, sıt egyre gyakrabban nagy ·ra van! Az ÛzonrÈteg folyamatos elvÈkonyod·sa ma m·r nem kÈrdÈs, ezÈrt az eddig vÈdelemi szerepÈt ell·tÛ ÛzontakarÛ ma m·r nem tudja olyan mÈrtÈkben meg Ès kisz˚rni a k·ros sugarakat, hogy az ne okozna komoly veszÈlyt.

TermÈszetesen az ·rtalom Èvszakf¸ggı, hiszen ny·ron mÈg az am˙gy vÈdırÈtegkÈnt szolg·lÛ ruh·zat is csekÈly mennyisÈgben van rajtunk. (na de tesz¸nk eleget azÈrt is, hogy tÈlen is megmaradjon a napbarnÌtott szÌn¸nk)

A napfÈnynek sem csak jÛtÈkony hat·sa van. Errıl azok tudn·nak bıvebben beszÈlni, akik m·r ÑmegÈgettÈkî magukat a napfÈny ·rtalm·val Ès a m·r kialakult bır·rtalmak kezelÈsÈre fordÌtj·k a legtˆbb energi·t.

K¸lˆnbˆzı mÈlysÈgben, de egÈsz Èvben Èr minket a nap sugara. T¸neteket mindenkinÈl okoz a nap de, hogy kinek milyen jelleg˚t az szervezetÈnek hajlam·tÛl f¸gg. Aki a napra ÈrzÈkeny vagy allergi·s, fokozottan kell, hogy figyeljen bıre ·pol·s·ra. LegveszÈlyeztetettebbek a fehÈrbır˚ emberek Ès termÈszetesen a bab·k Ès kisgyerekek.

A napallergia lehet:

  • fototoxikus hat·s˙
  • fotoallergi·s eredet˚
A fototoxikus hat·s a fÈny erıssÈgÈtıl Ès mennyisÈgÈtıl f¸gg. Kiv·lthatja fÈnyÈrzÈkenysÈget okozÛ belsı gyÛgyszer is. A legtˆbb antibiotikum fÈnyÈrzÈkenysÈget okoz, ezÈrt szedÈse alatt kifejezetten tilos b·rmilyen form·ban a napoz·s. Ha kialakult a k·rosod·s akkor az tartÛsan ak·r Èvekig is fenn·llhat. Fototoxikus anyagok lehetnek mÈg parf¸mˆk, dezodorok, antibakteri·lis hat·s˙ szappanok hatÛanyagai, illÛolaj, pl. szant·lfa, illetve bergamottolajat tartalmazÛ kÈszÌtmÈnyek. Lok·lisan (helyileg) alkalmazott kÈszÌtmÈnyek Ès gyÛgyszerek, tov·bb· egyes mestersÈges ÈdesÌtıszerek Ès textÌli·k.

A fotoallergi·s hat·s olyan, mint a kontakt dermatitis, nem befoly·solja a bırre hatÛ fÈny mennyisÈge, megjelenÈsÈt elısegÌti b·rmely lok·lis (helyi) kezelÈs.


A t¸netek kialakulhatnak nÈh·ny Ûr·tÛl kezdve nÈh·ny nap elteltÈvel is. Gyakran hasonlatosak a leÈgÈs t¸neteivel. Leggyakrabban t˚sz˙r·s hegynyi ki¸tÈsek form·j·ban jelenik meg. Lehet behat·roltan a fÈny·rtalomnak intenzÌven kitett helyen, de elterjedhet az egÈsz testen is.

¡ltal·nos t¸netek:
  • a napÈgÈshez hasonlÛ bırelv·ltoz·s (csal·nki¸tÈstıl egÈszen a piros foltok Ès pattan·sok kialakul·s·ig v·ltozhat)
  • Ègı ÈrzÈs a szemben,
  • bırpÌr, hÛlyagok,
  • csomÛk, csal·nki¸tÈs,
  • ekcÈmaszer˚ bırelv·ltoz·s viszketÈssel, duzzanattal, nedvedzÈssel Ès h·ml·ssal.
  • a bır korai ˆregedÈse,
  • az allergi·s bırreakciÛkra valÛ fokozott hajlam,
  • sz¸rke h·lyog,
  • Èrk·rosod·sok,
  • a bır immunrendszerÈnek k·rosod·sa Ès a bırr·k.
Azt se feledj¸k, hogy a hegyekben eltˆltˆtt idı is fokozottan veszÈlyes!
A sug·rz·s a fÈnylı fel¸letekrıl, mint vÌz, hÛ, jÈg visszat¸krˆzıdik, Ès olyan leÈgÈst tudnak produk·lni, mint ny·ron, a strandon. De nem csak intenzÌv naps¸tÈsben vagyunk fÈny·rtalomnak kitÈve, hanem bor˙s, kˆdˆs idıben is az ultraibolya sug·rz·s kˆr¸lbel¸l 90 sz·zalÈka ·tjut a felhıkˆn.

A nap veszÈlyei

A melanoma nem viccel. Megt·madhat gyerekeket, tinÈdzsereket, fiatalabb Ès idısebb felnıtteket egyar·nt. MÈgis, a 25-35 kˆzˆtti koroszt·ly a legveszÈlyeztetettebb: n·luk ez az elsısz·m˙ r·khal·loz·si ok. Te tudod, mit tegyÈl ellene?

Mi a melanoma?

A bır¸nkben levı, festÈkanyagot termelı sejteket hÌvjuk melanocit·knak. Ez a festÈkanyag hat·rozza meg a bır, a szem Ès a szırzet szÌnÈt is, Ès legink·bb arra valÛ, hogy megvÈdje bır¸nket az ultraibolya sug·rz·s k·ros hat·saival szemben. Õgy ha a bırt sug·rz·s Èri, mi barnulunk, ami ˆnmag·ban nem is lenne baj. A gond a leÈgÈssel, illetve a nap sugarainak megv·ltozott minısÈgÈvel van.

A melanoma a bırr·k egyik fajt·ja, a festÈktermelı melanocit·k kÛros elv·ltoz·sa. A jÛ hÌr vele kapcsolatban az, hogy ez a legritk·bb fajta bırr·k, a rossz hÌr pedig az, hogy a legveszÈlyesebb. A bırr·k ·ltal·ban nagy ar·nyban gyÛgyÌthatÛ, hiszen annyira szem elıtt van, hogy idejÈben Èszrevessz¸k, ha valami nagyon rendellenes dolog alakul ki a bır¸nkˆn. Az egyÈb tÌpus˙ bırr·koktÛl eltÈrıen azonban a melanoma tartogat meglepetÈseket: mire nyilv·nvalÛ lesz a kÛros elv·ltoz·s, addigra sokszor m·r igen elırehaladott st·diumban van a betegsÈg.

Mennyire veszÈlyes?

Csak amennyire egy r·kos megbetegedÈs az szokott lenni. Fontos tudni, hogy a melanoma 80%-ban megelızhetı, de ehhez valÛban tenni kell Èrte. Az elm˙lt harminc Èv sor·n a hal·loz·si ar·ny az egyharmad·ra csˆkkent ugyan, de a megbetegedÈsek sz·ma Èvrıl Èvre egyre magasabb. Ha idejÈben diagnosztiz·lj·k Ès szakszer˚en elt·volÌtj·k a r·kos szˆvetet, nagy az esÈlye a gyÛgyul·snak. ¡m ha nem figyel¸nk oda, Ès nem ellenıriztetj¸k rendszeresen az anyajegyeinket, elıfordulhat, hogy csak kÈsın Èszlelj¸k a bajt.

Mik a jelei?

Az anyajegyek r·kos elv·ltoz·sain·l a "4SZ"-t szokt·k emlegetni: szÌn¸k, szÈl¸k, szimmetri·juk Ès szÈlessÈg¸k alapj·n vehetj¸k Èszre, hogy valami baj van. A melanoma esetÈben azonban sokszor semmilyen kezdeti jele nincs a problÈm·nak, Ès mire l·thatÛv· v·lik a rendellenessÈg, m·r nem gyÛgyÌthatÛ. …ppen ezÈrt sz¸ksÈges az anyajegyek sz˚rÈse, hiszen a dermatoszkÛpos vizsg·lat mÈg egÈszen korai st·diumban kÈpes kimutatni az esetleges melanom·t.

napoz·s Ha a m·r meglÈvı anyajegyek v·ltoz·snak indulnak, vagy ˙jabb pˆttyˆk - k¸lˆnˆsen viszketı, v·ladÈkozÛ, vagy gyorsan nˆvı pÈld·nyok - t˚nnek fel a test¸nkˆn, minÈl hamarabb vizsg·ltassuk meg ıket. Anyajegy Ambulanci·nkon digit·lis dermatoszkÛppal vizsg·lj·k meg bırgyÛgy·sz szakorvosok az anyajegyeket, Ès a rÛluk kÈsz¸lt felvÈteleket t·rolj·k is, hogy a kÈsıbbi vizsg·latok sor·n ˆsszehasonlÌthatÛ legyen az esetleges v·ltoz·s.

A melanoma megelızÈsÈnek a legfontosabb elemei

  • VÈdd magad az erıs napsug·rz·stÛl! Haszn·lj bırbar·t fÈnyvÈdı krÈmeket, ker¸ld a napot 11 Ès 15 Ûra kˆzˆtt, Ès a szabadtÈri tevÈkenysÈgeket is ink·bb dÈlut·nra idızÌtsd. A felhık nem Ûvnak teljesen az UV sugaraktÛl, ne hidd, hogy bor˙s idıben nem Èghetsz le.
  • A gyerekeket k¸lˆnˆsen Ûvni kell a leÈgÈstıl, hiszen a bır nem felejt: minden dÛzis ˆsszeadÛdik az Èvek sor·n. Fontos, hogy ny·ron mindig legyen rajtuk kis kalap, vagy valamilyen ·rnyÈkolÛ sapka, rendes fÈnyvÈdı krÈm, Ès ak·r UV-sz˚rı ruh·zat - k¸lˆnˆsen a tengerparton.
  • Ne szol·riumozz, Ès fıleg ne kenj magadra barnul·st gyorsÌtÛ krÈmeket. A szol·rium ·ltal kibocs·tott UVA sug·r mÈlyebben hatol a bırbe, mint az UVB, Ès nagyon erısen k·rosÌtja a szˆveteket.
  • ‹gyelj a ruh·zatodra. Hordj termÈszetes anyagbÛl kÈsz¸lt vÈkony ruh·kat, bl˙zokat, amik lehetıleg a karod Ès a l·bad is takarj·k. Ne felejtsd a kalapot Ès a napszem¸veget - utÛbbibÛl olyat v·lassz, ami az UVA Ès az UVB sugarakat is sz˚ri.
  • Bizonyos gyÛgyszerek, mint az antibiotikumok, vÈrnyom·s-szab·lyozÛk, fogamz·sg·tlÛk, f·jdalom- Ès l·zcsillapÌtÛk ÈrzÈkenyebbÈ teszik a bırt a napsug·rz·ssal szemben. Mindig olvasd el a t·jÈkoztatÛt, Ès ha ilyen gyÛgyszert szedsz, lÈgy mÈg elıvigy·zatosabb.
  • Rendszeresen ellenıriztesd a bırˆd. Ha a magas kock·zati csoportba tartozol, vagy elm˙lt·l negyven Èves, Èvente minimum egyszer vizsg·ltasd ·t az anyajegyeid a teljes testfel¸leten.

KapcsolÛdÛ: TESZT - Mennyire vagy veszÈlyeztetett?

Dr. Borbola Kinga

BırgyÛgy·sz, kozmetolÛgus, klinikai onkolÛgus adjunktus

MiÈrt Èrdemes a GÈnlabor Kft. melanoma sz˚rÈs szolg·ltat·s·t v·lasztani?

  • A legmodernebb digit·lis dermatoscopos elj·r·st alkalmazzuk.
    A melanom·ra utalÛ elsı jel, ha az anyajegy megv·ltozik. Ez szabad szemmel nagyon nehezen Èszlelhetı, k¸lˆnˆsen ha valakinek sok anyajegye van. Erre kÌn·l megold·st a digit·lis technolÛgia, ahol az anyajegy kÈpe nagyfelbont·sban rˆgzÌtÈsre Ès t·rol·sra ker¸l, Ìgy a kÈsıbbi kontroll alkalm·val az anyajegy saj·t kor·bbi kÈpÈhez hasonlÌthatÛ, Ìgy a legaprÛbb elv·ltoz·s is azonnal Èszlelhetı.
  • Az elsı vizsg·latot kˆvetıen jelentıs kedvezmÈnnyel vehetık igÈnybe a javasolt kontroll vizsg·latok. A melanoma leghatÈkonyabb ellenszere a megelızÈs, vagyis a rendszeres kontrollvizsg·lat. P·cienseinket arra kÌv·njuk ˆsztˆnˆzni, hogy rendszeresen vizsg·ltass·k meg magukat, Ìgy sz·mukra a kontroll vizsg·latok jelentıs ·rkedvezmÈnnyel Èrhetık el.
  • Csak a sz˚rıvizsg·latÈrt kell fizetni. Amennyiben valamely p·ciens¸k sz·m·ra egÈszsÈg¸gyileg idokolt valamely bırelv·ltoz·s elt·volt·sa, ˙gy azt elıre egyeztetett idıpontban, kÛrh·zi kˆr¸lmÈnyek kˆzˆtt elvÈgezz¸k, szˆvettani vizsg·latra k¸ldj¸k Ès amennyiben tov·bbi intÈzkedÈsek v·lnak sz¸ksÈgessÈ, ˙gy szakorvosunk az Orsz·gos OnkolÛgiai IntÈzetbe a megfelelı helyre ir·nyÌtja a p·cienst.
  • A melanoma szakÈrtıi vagyunk. Az Anyajegy Ambulancia szolg·ltat·sai kifejezetten a melanoma kisz˚rÈsÈre Ès megelızÈsÈre specializ·lÛdtak. Ennek a ter¸letnek a szakÈrtıi vagyunk, nap mint nap p·ciensek tucatjain·l vÈgezz¸k el a sz˚rıvizsg·latot Ès m·r sz·mtalan esetben mutattuk ki ezt a szˆrny˚ betgesÈget Ès vÈgezt¸k el sikerrel a sz¸ksÈges beavatkoz·sokat. K¸ldetÈs¸nk, hogy mindenkit figyemeztess¸nk a megelızÈs fontoss·gra!
Bıvebben...

Vizsg·latra valÛ bejelentkezÈs

A napallergia kezelÈse

A pigmentzavar megelızÈsÈhez nÈlk¸lˆzhetetlen a megfelelı fÈnyvÈdelem. ‹gyelj¸nk arra, hogy napvÈdınk ne csak UV-B, hanem UV-A sz˚rıvel is legyen ell·tva. Maxim·lis hatÈkonys·g·t akkor tudjuk elÈrni, ha legal·bb 30 perccel a napoz·s elıtt kenj¸k be magunkat.

Lej·rt szavatoss·gi idej˚ termÈket ne haszn·ljunk, hiszen nagyobb az allergi·s reakciÛ kialakul·s·nak a veszÈlye is Ès mÈg a kÌv·nt hat·st sem Èrj¸k el vele, mert a m·r lebomlott hatÛanyagai nem vÈdenek a nap k·ros hat·saitÛl.

A k¸lsı vÈdelem mellett szervezet¸nket bel¸lrıl is felkÈszÌthetj¸k a vÈdelemre. A bÈta-karotin Ès az E-vitamin jÛtÈkonyan hat bır¸nkre, gyorsabb Ès egÈszsÈgesebb nˆvekedÈsre kÈszteti a hajunkat, kˆrm¸nket Ès mÈg a szem¸nknek is jÛt tesz. BizonyÌtottan antioxid·ns hat·s˙, ezÈrt a sejtjeink vÈdelmÈben is jelentıs szerepe van.

Miben tal·lhatÛ BÈta-karotin? Miben tal·lhatÛ E-vitamin?
Szinte mindenben, ami s·rga vagy piros szÌn˚ zˆldsÈg vagy gy¸mˆlcs  
s·rgarÈpa olaj
spenÛt Èdes burgonya
mangÛ mandula
s·rgadinnye mogyorÛ
brokkoli m¸zli
ıszibarack napraforgÛmag

Legfıbb segÌtsÈg, ha tudjuk, melyek azok a helyzetek, melyektıl Ûvakodnunk kell, ha bır¸nk hajlamos az allergi·s reakciÛkra.

A t¸netek ·ltal·ban maguktÛl megsz˚nnek, de allergi·s t¸netekkel j·rÛ erıs viszketÈst, antihisztamin tartalm˙ krÈmmel lehet csillapÌtani. A t¸netek megsz˚ntetÈsÈben a helyi kortikoid kezelÈs is sokat segÌt.

Fontos!

  • A mestersÈges ultraibolya sug·rz·s (pl. a szol·rium fÈnye vagy ny·ron a kerti l·mp·k fÈnye Ès az arra ÈrzÈkenyeknÈl bizonyos lÈzerkezelÈsek)is lÈtrehozhat "allergi·s" bırreakciÛt.
  • FeltÈtlen ¸gyelj¸nk arra, hogy ny·ron, vÌzparton az ·rnyÈkot adÛ f·k lombjai is ·teresztik az UV sugarakat! Gyermekeinket fokozottan Ûvjuk mÈg itt is a napsug·r ·rtÛ hat·saitÛl.
  • AutÛz·s kˆzben, a lak·sban az ablakon ·t erıs sug·rz·s Èri bır¸nket, mert az ablak¸veg az UV-A sugarakat ·teresztik!
  • Szem¸nk fÈnyÈt intenzÌven vÈdeni kell. A gyermekek Ès fiatalok k¸lˆnˆsen veszÈlyeztetettek, ezÈrt sz¸leiknek ¸gyelni kell arra, hogy viseljenek napszem¸veget fıleg azokon a helyeken, ahol erıs az UV sug·rz·s; pÈld·ul a strandon, vÌzben, havas t·jon, mivel ott fokozott veszÈlyt jelent a visszaverıdÈs.

Cikk! Bırr·k: r·kkeltıvÈ nyilv·nÌtott·k a szol·riumot

Nemzetkˆzi szakÈrtık egybehangzÛ vÈlemÈnye szerint a szol·riumok haszn·lata egyÈrtelm˚en r·kkeltı hat·s˙. A Nemzetkˆzi R·kkutatÛ ‹gynˆksÈg kor·bban csak valÛszÌn˚sÌtette ezt az ˆsszef¸ggÈst, most azonban - a leg˙jabb kutat·si eredmÈnyekbıl kiindulva - egyÈrtelm˚en bizonyÌtottnak l·tj·k az emberi szervezet sz·m·ra fenn·llÛ k·rosod·s veszÈlyÈt.

A Nemzetkˆzi R·kkutatÛ ‹gynˆksÈg (IARC) ˙j ·ll·sfoglal·sa szerint m·r nem vonhatÛ kÈtsÈgbe az a meg·llapÌt·s, miszerint a szol·riumhaszn·lat fokozza a bırr·k kialakul·s·nak veszÈlyÈt - sz·molt be a BBC hÌrad·sa nyom·n a Lancet Oncology cÌm˚ orvosi folyÛiratban megjelent kˆzlemÈnyrıl az Origo EgÈszsÈg.

szol·riumoz·s Az ˙j ÈrtÈkelÈs a szol·riumok r·kkeltı hat·s·t a doh·nyz·s Ès az azbeszt r·kkeltı hat·s·hoz hasonlÌtja. Az IARC nemzetkˆzi szakÈrtıi test¸lete rendszeresen tesz aj·nl·sokat a WHO sz·m·ra: mostani ·ll·sfoglal·sukat olyan kutat·si eredmÈnyekre alapozva hozt·k meg a szakemberek, melyekbıl kider¸lt, hogy a szol·riumhaszn·lat a melanom·k - a legveszÈlyesebb bırdaganatok - elıfordul·si gyakoris·g·t 75 sz·zalÈkkal emeli azon szol·riumhaszn·lÛk kˆrÈben, akik m·r 30 Èves koruk elıtt rendszeresen hÛdolnak a mestersÈges napoz·s szenvedÈlyÈnek.

A brit R·kkutatÛ Egyes¸let (Cancer Research UK) m·r az Èv elejÈn felhÌvta r· a figyelmet, hogy a diagnosztiz·lt melanÛma-daganatok sz·ma a tavalyi Èvben elıszˆr Èrte el a 10 000-et, ami rÈszben a fokozott szol·riumhaszn·lattal f¸gg ˆssze. Angliai adatok szerint a melanÛm·k elıfordul·si gyakoris·ga az utÛbbi 30 Èvben nÈgyszeresÈre emelkedett: mÌg 1977-ben 100 000 lakosbÛl 3,4, addig 2006-ban 100 000 lakosbÛl 14,7 betegedett meg ebben a r·kfajt·ban. Az angliai korm·ny jelenleg a szol·riumhaszn·lat 18 Èves kor alatti megtilt·s·t kezdemÈnyezı tˆrvÈnyjavaslatokat t·rgyalja, SkÛci·ban pedig m·r jÛv· is hagytak egy hasonlÛ javaslatot.

Jessica Harris, a Cancer Research UK egÈszsÈg¸gyi szÛvivıje kijelentette: "Sz·mos tudom·nyos kutat·s igazolja a szol·riumok haszn·lata Ès a bırr·k kˆzˆtti ˆsszef¸ggÈst, ezÈrt most nagyon ˆr¸l¸nk, hogy az IARC a szol·riumokat is a legveszÈlyesebb kategÛri·ba sorolta." Harris felkÈrte a korm·nyt, hogy azonnali hat·llyal tiltsa meg a 18 Èv alatti koroszt·ly szol·riumhaszn·lat·t, valamint z·rassa be azokat a szalonokat, amelyekben nem ·ll szakkÈpzett szemÈlyzet a vendÈgek rendelkezÈsÈre.
Forr·s: www.rakgyogyitas.hu

Mikor forduljunk orvoshoz?

  • Ha a fÈny·rtalom okozta t¸netek nem enyhÌthetıek sem gyullad·scsˆkkentı sem h˚sÌtı krÈmek helyi alkalmaz·s·val.
  • Minden esetben, ha a bırˆn nem szokv·nyos hat·sfok˙ kipirosod·s, esetleg hÛlyagosod·s jelenik meg.

Vizsg·latra valÛ bejelentkezÈs Ambulanciák Prevenciós és Szűrő Központ

Vissza a nap veszÈlyeihez | Vissza az oldal tetejÈre | Vissza a fıoldalra

Facebook

Foldal | Kapcsolat | Oldaltrkp | Impresszum | Linkek

Design by Fish Design Studio